Dunadelta

Bevezető

A deltalakók ma is gyakran úgy élnek, mint pár száz évvel ezelött. Mezogazdaság, állattartás, méhészet, gyümölcstermesztés, és halászat a fő  foglalatosságuk. Mások számára a turizmus jelent jövedelemforrást. Feledhetetlen élmény tisztaszobáikban megszállni, híres halételeiket kipróbálni, vagy elkísérni a halászokat. Mindenképpen megéri tehát eljönni a Duna Deltába, felfedezni a természeti szépségeket és kicsit visszamenni az idoben. Hagyja otthon a tévéjét, mobiltelefonját és ezzel együtt minden gondját-baját. Kapcsolódjon ki, halásszon, fényképezzen, lovagoljon, csónakázzon, ismerkedjen és feledje el  az idot. Mi segítünk önnek, hogy megtalálja az izgalmas helyeket, a történelmi nevezetességeket, a halban gazdag vizeket és feledhetetlen gasztronómiai élményeket, hogy energiával feltöltodve, jó emlékekkel megrakodva térjen haza, és jövore újra visszatérjen. Ehhez kívánunk jó szerencsét, szép találkozást és ismerkedést a Duna Delta világával.

Egy kis történeti útmutató

A Duna, amely nagyság szerint Európa második legnagyobb folyama (hosszúsága 2.840 km), a Fekete-erdobol ered és a Fekete-tengerbe ömlik. 10 országon halad át (Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária, Moldova Köztársaság, Ukrajna) és útjában négy fovárost érint (Bécs, Pozsony, Budapest, Belgrád).

817.000 négyzetkilométerrol másodpercenként 6000 köbméter vizet szállít a tengerbe, emellett pedig évi 40 millió tonna hordalékot, amibol a Duna Delta született. Érdekes módon a Duna három forrás, Breg, Brigach és Donau Quelle egyesülésébol született meg és Tulcea mellett ismét három fo ágra szakad: a Chilia-, Sulina- és Szent-György-ágra. A három forrásból felcseperedett  folyam, mielott a Fekete-tenger vizébe ömlene, a világ egyik leglátványosabb és legérdekesebb vizes vidékét alkotja meg. A három ág közül a legnagyobb a Chilia-ág (116 km hosszú), középen a Sulina (63 km hosszú), míg délen a Szent György ág (70 km hosszú). E három ág között sok mesterséges és természetes csatorna van, holtágak, lagúnák, tavak, nádasok, szigetek, tekervényes vízi utak hálózata teszi változatossá a vidéket. Erdok, lápok, homokdunék is megtalálhatók.

A Sulina-ágon fel Brailáig a távolságot angol tengeri mérföldben mérik (1 mérföld = 1852 m), míg a másik két ágon kilométerben számolják a vízi utat.
A Delta romániai része 434.000 hektár, ehhez tartozik még a kb. 100.000 hektár ukrán részen található deltaterület. A Volga-delta után ez Európa második legnagyobb deltatorkolata, ahol 1200 növény, fa és cserjefajta honos, 300 madárfaj él, 45 féle édesvízi hal tanyázik, és egy 2500 példányt számláló pelikán telep is megtalálható. Kontinensünk törpekárókatona-állományának 60 %-a,, bizonyos gémfajoknak 50-70%-a itt él. A deltában a dalmát és a fehér pelikán is költ, s az európai fehérpelikán-állomány fele él itt.  Összegezve mintegy 1456 állatfaj lakja a Deltát.

Itt található Európa talán legnagyobb madárparadicsoma és a világ legnagyobb összefüggo nádrengetege: ennek területe eléri a 2700 négyzetkilométer.
A levágott, évi mintegy egymillió tonna nád javát a Braila melletti cellulózkombinátban dolgozzák fel. A többiért eljönnek az olaszok és a németek. A lakosság többnemzetiségu, a moldvaiakon és lipovánokon kívül ukránok, haholok, törökök, tatárok, cigányok, örmények, ruszinok, zsidók, görögök és magyarok is

Lipovánok

A lipovánokról eddig nem sok anyag látott napvilágot, eredetük,kultúrájuk, szokásaik több figyelmet érdemelne, mielott teljesen beolvadnának a románságba.
A kutatók többsége egyetért abban, hogy a Bukovinába és a Duna Deltába menekült lipovánok 1772 körül szakadtak ki az Orosz Birodalomból, többek között azért, mert nem értettek egyet Nikon pátriárka reformjaival. Az üldöztetések és vallási kiközösítés ellenére továbbra is makacsul ragaszkodtak a pátriárka elotti vallási hagyományokhoz. Továbbra is két ujjal vetették a keresztet és régi orosz nyelvet beszéltek a szertartásokon. A férfiak pedig nem vágták le a szakállukat.

A lipovánokat eloször raszkolnyikoknak nevezték majd egy Fülöp nevu pap után filipovcsinának. A szakadárok még a nagyobb csoportokon belül is tovább szakadoztak, például megkülönböztetik azokat a csoportokat, amelyeknek nincsen papja (bezpopovcsina). Ezeket a papos popovcsinák lenézik és megvetik. Még házasodni sem házasodhatnak egymás között.

Ma már egyre kevesebben vannak és a vegyes házasságoknak köszönhetoen a fiatalok nem beszélik, vagy csak kevésbé beszélik a nagyszülok se nem orosz, se nem ukrán nyelvét.

Még csak annyit a lipovánokról, hogy ma is a Julián naptárnak megfeleloen ülik meg az ünnepeiket, vagyis 13 nappal késobb. A Duna-delta 1938 óta Nemzeti Park, 1990 óta Bioszféra Rezervátum és 1991 óta a világörökség részévé nyilvánították, míg az UNESCO 2000-ben a „Védett Területek Európai Oklevele” elismerésben részesítette.